Kicsit változott a Saharun programja. Az időjárás közbeszólt, 10 órát vesztegeltünk Szicíliában. Buktuk a Tuniszi szállásfoglalásunkat viszont kaptunk egy ingyen vacsorát a hajón.
Nem tudjuk pontosan mikor indultunk el Civitavecchiaból. Belső kabinunk van, nincs ablak rajta. Az biztos, hogy nyolckor még a kikötőben voltunk.
A hajónak van egy érdekes keresztirányú lengése. Nem a hullámokon dülöngélés, hanem inkább a motorok rezgése erősödik fel. Egy-másfél másodperces frekvenciával mozog az ágy hosszirányba. Ez este még jól is jött, elringatott az ágy, de amikor reggel 7 körül felébredtünk, ugyanazt csinálta. Pontosabban azt is, ugyanis közben viharos lett az időjárás, és egész rendesen dülöngélt a hajó. Gáspár panaszkodott, hogy nem érzi túl jól magát, ehhez képest megreggelizett. Én egészen jól voltam egészen addig, míg meg nem ettem egy darab Maasdamer sajtot. Nem sokkal később be kellett menekülnöm a fürdőbe egy rövid időre.
Viharos tenger
Szicília felé tartottunk, körbejártam a felső fedélzetet. Nagyon fújt a szél, a hátsó, helikopter leszálló pálya vizes, rettenetesen csúszós felületén nagyon óvatosan kellett hátrafelé araszolnom, hogy ne fújja ki alólam a lábamat a szél. Éppen az Isola di Ustiaca sziget mellett haladtunk el.
Nem sokkal kilenc óra után futott be a komp a palermói kikötőbe. Sokan kiszálltak, sok új utas érkezett. A harmadik garázs szint bal oldalát vadonat új hármas és egyes BMW-kel töltötték meg.
Talán egy órakor kellett volna tovább induljuk. Kettőkor volt egy Saharun megbeszélés az 5. emeleti fedélzeten. Andráséktól megtudtuk, hogy a rossz idő miatt estig biztos nem hagyjuk el a kikötőt. Ellenben lehetőség van elhagyni a kompot, ehhez ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyen vállaltuk, hogy 18:15-ig visszatérünk a hajóra. A dolog nem volt egyszerű, mert sokan akartak kiszállni és elözönlötték a recepciót, ahol egy hölgy próbálta kezelni a helyzetet.
Kissé túlpakolva, de így is felfért a kompra.
Miután sikerült megkapnunk a kiszállókártyát, a belváros felé vettük az irányt. Enni akartunk és keresni valami internetet, elsősorban azért, hogy megpróbáljuk lemondani a tuniszi szállást. Felhívtuk ugyanis telefonon őket, de azt mondták, hogy ha interneten foglaltunk, csak ott tudjuk lemondani.
A Teatro Massimo Palermóban
A belvárosban bóklászva egy sikátor egy kis teraszán rátaláltunk az Aquincum Racing Team tagjaira és mi is csatlakoztunk hozzuk egy késői ebédre. Rettenetes sürgés-forgás keletkezett körülöttünk, összetolták az asztalokat, hozták a menüket. Meg egy tál friss halat, hogy azt elkészítik, grillezve, mindenféle jóval. Gáspár lecsapott rá, de végül halas spagettit kapott. Tény, hogy a spagettit ő kérte a hal mellé, de ettől függetlenül sült halat várt volna. Én nem cifráztam sokat a dolgot, tejszines, sonkás spagettit kértem és kaptam. És egy netbookot. Megkérdeztük ugyanis, hogy volna-e internet, erre kihoztak egy netbookot egy mobil internet stick-kel.
Hat óra körül értünk vissza a hajóra. A recepciónál érdeklődtem a további menetrendről. Azt mondták, hogy kilenckor indulunk, de előtte, fél nyolctól a Grandi Navi Veloci vendégei vagyunk egy vacsorára. Az út elvileg hat óra lenne, de a tuniszi kikötő csak reggel hétkor nyit, így csak akkor tudunk kikötni. Felmentünk a tetőre megnézni a tengert. Nem csitult a hullámzás, ugyanúgy verdesték a hullámok a hullámtörő gátakat, így kicsit szkeptikusak vagyunk a kilenc órás indulással kapcsolatban. Ami biztos, hogy egy újabb éjszakát töltünk a kabinunkban.
Cimkék: komp palermo szicília vihar
