A VKT megérkezett Afrikába

2012. március 12. 07:55 | írta: Bálint F Gyula | fotó: a szerző

Vasárnap reggel, nem sokkal nyolc előtt befutott a komp Tunis kikötőjébe. A Saharun mezőnye megérkezett a fekete kontinensre.

36 órás kompozás és két, a hajón eltöltött éjszaka után vasárnap megérkeztünk a tuniszi kikötőbe. A papírmunka és a több megálló miatt a határátkelés elég sok időt vett igénybe. De ezt tudtuk, hogy így lesz, a Saharun rendezői tájékoztattak erről. Ugyanakkor nagyon szépen előkészítettek mindent. Tudtak az érkezésünkről, vártak, a forgalomirányítók külön sorba terelték a Saharun mezőnyt és egy hölgy segített a papírmunka intézésébe.


Gyülekezés a vám után.

A rossz idő sajnos itt sem fordult jobbra. Szerencsére a vámügyek intézése tető alatt zajlik, egyébként szépen eláztunk volna a szakadó esőben.

Egy gyors eligazítás után a mezőny a Hotel du Parc felé vette az irányt, ott lett volna az éjszakai szállásunk, ott volt a vasárnapi rajt koordináta és ott várt minket az AHU tuniszi kapcsolata férjével valamint annak az iskolának a képviselőivel, amelyik az partnereink segítségével összegyűjtött adományokat kapta.


Az adományok átadása után

Az öt darab számítógép és a tanszerek a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központ, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium és a Csipike Könyvesbolt adomány. Az egy doboz sportruházatot (pólók, edzőruhák) a Fitnesz Factory gyűjtötte, de 20 db pólóval a Gokart Magazin is hozzájárult az adományokhoz.
A Vitéz Kürtős 15 Ft-os akciójából, a két kiemelt támogatónk, a Hotel Küküllő*** illetve Hargita Line humanitárius hozzájárulásából, a Bluechip.hu elektronikai hulladékgyűjtő akciójából és a Dacia Klub Magyarország tagjai által felajánlott pénzösszegekből összesen 700 euró gyűlt össze, ezt átadtuk Mimi Jufan Ivanyi-nak, aki egy fogyatékos gyerekekkel foglalkozó iskolának juttatja el a hét folyamán.

Miután elbúcsúztunk az új ismerőseinktől átrendeztük a némiképp megürült autóban a csomagjainkat, és beültünk egy teára a szálloda bárjába. Persze nem azért, mert annyira ráértünk, hanem, hogy a tegnapi beszámolót feltölthessük.
Két óra után indultunk útnak délre.


Itt északon még sok a zöld.

A szükség végre rávitt, hogy megtanuljuk, hogyan kell használni a kölcsönkapott Garmin GPS-t. Az érintőképernyős, autós navigációkhoz képest nehézkes a használata, de most már tudunk útvonalat tervezni vele és végig is navigál rajta. Már csak azt kellene megtudnunk, hogy hogyan lehet koordinátát keresni rajta, mert az még úgy megy, hogy addig viszem a kurzort, amíg odaérek a megfelelő ponthoz.



Tozeur-ig egy 500 km-es szakasz állt előttünk, ebből nagyjából 60 km volt autópálya. Itt állítottak meg először a rendőrök. Mosolyogva odajött az egyik, megkérdezte, hogy turisták vagyunk. Igen, mondtuk. És hova megyünk? Tozeur-be. Erre mindkettőnkkel kezet fogott (az ablakon keresztül), közölte, hogy örvend a találkozásnak és jó utat kívánt. Vicces volt.
A jelenet többször előfordult az út folyamán, csak a kézfogás maradt el. Az algír határ közelében lévő települések bejáratánál már több helyen katonai ellenőrző pontok voltak. Itt is meg kell állni, de a legtöbbször intenek, hogy mehetünk tovább. Talán egy helyen kérdezték meg honnan jövünk és hova megyünk, hasonlóan széles mosollyal, mint a rendőr az autópályán.

A sűrű felhőkkel borított ég miatt korán elkezdett sötétedni, így egyre kevesebbet láttunk a tájból. Haladni jól lehetett, az út jó, eltekintve attól, hogy sok helyen még építik (?). Az esetek többségében jó tempóban át lehet haladni a murvás szakaszokon, de sok olyan szakasz is volt, ahol kigödrösödött, itt vissza kellett venni a tempót.


Sötétedik...

Két helyen álltunk csak meg, kenyeret venni majd, hogy a Palica csapatot segítsük ki egy telefonnal. Az út mellett vesztegeltek, amikor odaértünk, elszakadt a vezérműszíjuk. A Polgár Andrásék fordultak vissza értük, hogy bevontassák az autót Tozeur-be. Mi tizenegy óra körül értünk oda. Tettünk pár kört, a harmadik személy, a polgárőrség épületében posztoló őr tudta megmondani egy telefonos segítségkérést követően, hogy hol találjuk a szálláshelyünket.

Cimkék: