Szombaton az utolsó pillanatban értünk vissza Calviba, hat óra előtt pár perccel álltunk be a Tra Mare e Monti parkolójába.
Átpakoltuk az autóba a robogókban magunkkal vitt dolgokat, és elindultunk L'ile Rousse felé. A város előtt pár kilométerre található a Bodri Camping, már csak a neve miatt is itt szálltunk meg.
Sátorállítás után itt is előkerült a kürtőskalács sütő, lesétáltunk a tengerpartra, és a naplementében sütöttünk pár kalácsot. Tünde, Imi és Sztoji bementek L'ile Rousse-ba Andihoz, én pedig megírtam az aznapi beszámolót.
Sül a kalács a tengerparti homokban
Vasárnap összeszedelőzködtünk, mindent bepréseltünk a csomagtartóba, és visszaindultunk Bastia-ba. A kompunk 13:30-kor indult, mintegy másfél óránk maradt egy gyors körülnézésre. A városban itt is nagy volt a nyüzsgés, kirakodóvásáron, piacon haladtunk át a vár felé menet. Jól jött, itt is vettünk pár ajándékot az otthoniaknak.
A citadella felé haladva, a régi kikötő környékén eléggé lepukkant épületek állnak. Inkább az omladozó vakolat, mint a friss festés a jellemző. Érdekes volt látni, hogy eredetileg a lakásokban nem volt vécé, ezért az erkélyekre építettek kis helyiségeket. Először kamráknak néztem, de aztán feltűntek a lefolyók.
A várban egy múzeum üzemel, jópofa, felhúzható várkapun lehet bejutni. Előtte, a téren kávézók teraszai sorakoznak. A bástya mellől természetesen pazar kilátás nyílik a tengerre, éppen befutott a kompunk, illetve a Moby társaság Looney Toons festésű hajója is.
Úgy tűnik minden utas időben megérkezett, mert a kompunk már 13:20-kor elhagyta a kikötőt. A tenger majdnem tükörsima volt. Egy keveset napoztunk a fedélzeten, majd lementünk a 7. szintre. Megpróbáltunk kicsit aludni, de a fotelekben ez nem volt túl kényelmes. A hajó orrában lévő szalon ablakán fél hat körül tűnt fel Olaszország, egy órával később pedig már újra az autóban ültünk és elhagytuk Livorno-t.
Egy utolsó pillantás Korzikára
Még nem hazafelé indultunk, Pisa mindössze 20 kilométerre van a kikötőtől, úgy hogy elmentünk megnézni a ferde tornyot. A Dóm-tér tömve volt emberekkel. Olaszországi mércével nézve a dóm, a ferde torony és a keresztelőkápolna körül óriási a tér, a gyönyörű angol gyepen mindenhol emberek hevernek, fotózkodnak. Lehúztam a szandálom, és mezítláb jártam körbe a teret, természetesen én is fotóztam. A ferde torony tényleg nagyon ferde, bár az az érzésem, hogy a stabilizálási munkálatok folyamán a legfelső szintet elbontották, és kissé egyenesebben újraépítették, ugyanis elég látványosan kisebb a falainak a dőlése, mint a toronyé.
A felső szint furcsán dől
A keresztelőkápolna
A téren tett séta után a Via Santa Marián megvacsoráztunk, majd elindultunk vissza a parkolóba. A dóm mellett elhaladva észrevettük, hogy az eddig belépőjegyes látogatás helyett már csak simán be lehet sétálni. Kihasználva a lehetőséget gyorsan körülnéztünk bent is.
Nem sokkal kilenc óra előtt ültünk újra az autóba, majd mintegy tíz órával később a kezdődő reggeli csúcsforgalomban érkeztünk meg Budapestre.
Cimkék: bastia dóm ferde torony moby pisa
