Kitolós nap

Kitolós nap

2012. szeptember 4. 07:14 | írta: Bálint F Gyula | fotó: a szerző

Újra hegyet másztunk, és bizony, majdnem tíz kilométert toltuk a biciklit a meredek emelkedőn, O Cebreiro előtt.

Reggel Molinasecából legurultunk Ponferradába. Gáspár lekéste a reggelit az alberguében, ezért megálltunk egy kávézónál, szemben a Castillio de los Templarios-al churrost enni, és forró csokit inni.



A várost elhagyva emelkedni kezdett az út. Újra szőlőhegyek között jártunk, utunk a Bierzo borvidéken vezetett át, így megint ehettünk egy kis szőlőt. Itt pótóltam a mulkori mulasztásomat és egy tömött szőlőtőkéről is készítettem fotót.



A hétfői első bélygzőnket Cacabellosban szereztük, egy aranyos kis templomban. Ugyanitt kürtőskalácsot is ettünk, na nem a Vitéz Kürtős által is készített, eredeti, faszénparázson sült fajtát, hanem a kicsi, olajba sült verziót, vaníliakrémmel töltve.





Nemsokára elértük Villafranca del Bierzo-t, ahol a helyi Carrefour Expressben vásároltunk ennivalót, amit aztán a parkban el is fogyasztottunk. Az egyik helyi alberguében szereztünk egy újabb pecsétet, majd tovább indultunk O Cebreiro felé.



Bár úgy tuduk, hogy O Cebreiro lesz a napi legmagasabb pont, egyelőre az út a Valcarce folyó kanyargós völgyében vezetett, ahol egyébként egy autópálya is halad, számos viadukton és alagúton keresztül.



Vega del Valcarce után aztán elkanyarodott a Camino a főúttól, amely mellett addig haladt, és elkezdődött az emelkedő. A táj gyönyörű volt, a dombok zöldek, sok-sok virág és újra sok-sok szeder volt az út mellett. Meg is kékültek az újjbegyeink, mire O Cebreiróba értünk. Ez egy húzós szakasz volt, majdnem végig tolnunk kellett a biciklit. Újra nagyon meleg volt, árnyéktól-árnyékig haladtunk, miközben hol müzlivel, hol krumplicukorral, hol szederrel pótoltuk az energiaveszteséget.



Újra 1300 méter felett jártunk, mire végre megérkeztünk O Cebreiróba. A falucskában egy modern albergué van, pazar kilátással, de mégis úgy döntöttünk, hogy tovább megyünk a 21 kilométerre lévő Triacastela-ba, hiszen a reggeli hidegben csak nagyon lassan tudtunk volna leereszkedni a hegyről.



Miután elindultunk, kiderült, hogy az ereszkedés még odébb volt, jó pár kilométeren keresztül 1300 méter fölött ingadozott a magasság, lejtőre is mentük, de tekerni is kellett felfelé. Miután aztán elértük az 1335 méter magas Alto de San Roque-t, a várva várt lefelé gurulás is elkezdődhetett.

Cimkék: bierzo o cebreiro triacastella valcarce villafranca