Hiiideg volt

Hiiideg volt

2012. szeptember 1. 09:44 | írta: Bálint F Gyula | fotó: a szerző

Körülbelül 10 fokkal eshetett vissza a hőmérséklet a Pamplona-i indulásunk óta.

Ma az alberguében reggeliztünk és ez azt jelentette, hogy nyolckor már elindulhattunk León felé. Ez volt a terv, de azzal nem számoltunk, hogy ennyire hideg lesz. 10-12 km/h-s sebességgel haladtunk csak, hogy ne fújjon annyira a menetszél. A nap már sütött, de kellett még egy óra, míg a levegő is annyira felmelegedjen, hogy le lehessen venni a kabátot.


Még egy közös árnyékfotó...

A mai napon is túlnyomóan lapos terepen haladtunk, leszámítva pár autópálya vagy főút felett átvezető hidat és egy emelkedőt León előtt. A Camino majdnem végig a főút mellett vezetett, nem sok látnivaló akadt. Egy-két templom meg egy etimológiai gyűjtemény Villamarco-ba vezető út mellett (régi mezőgazdasági gépek).


Szekér dekoráció

A Sahagún-León távolság nem volt nagy, nagyjából 54 kilométer. Az, hogy végül ennél majd' egy tizessel többet rögzített a logger, annak köszönhető, hogy nem találtuk az alberguét. Mint kiderült, nem vettünk észre egy leágazást jelző felfestést. Követtük ugyan a sárga nyílakat, de azok ekkor már a városból kivezető utat jelölték.


Catedral Santa Maria Regla


Katedrális, belső részlet

Miután, egy kis segítséggel, eljutottunk a szállásunkra, kimentünk a városba körülnézni, fotózni, enni. León belvárosa gyakorlatilag egy vár, tele hangulatos utcákkal, templomokkal és a katedrálissal. Körbejártuk, miközben figyeltünk, hogy tudnánk beülni enni. A szieszta miatt azonban sok hely nyitva sem volt, ami meg igen, ott sem evett senki. A katedrális mellett van egy információs iroda, ahol megkérdeztük, mit tehet egy turista, ha délután hatkor enni szeretne valamit. Elküldtrk a McDonalds-ba. Mondtuk, hogy valami helyi specialitást szeretnénk, erre sajnálkozva közölte a hölgy, hogy akkor meg kell várjuk a nyolc órát.


Parador de León

Ettünk egy joghurt-fagyit és egy salátát, és visszamentünk az alberguébe azzal, hogy nyolc után visszamegyünk enni. Sietnünk kell, a házirend itt is nagyon szigorú. Fél tizkor bezárják a kaput, utána se be, se ki. Tegnap írtam a zarándok szállás előnyeiről (elhelyezkedés, ár), de vannak hátrányok is. Néhol bezárják a kaput, tízkor – tíz harminckor mindenhol villanyoltás van és reggel 8-kor kiraknak az utcára. Így néhány jó kis esti fotózás sem nagyon lehetséges.


Plaza de San Isidoro

A belvárosban való jártunkban-keltünkben egy jókora meglepetés is ért. Amikor végre megtudtuk az albergue helyét, arrafelé menet elmentünk egy piac mellett. Jókora piac volt, fedett asztalokkal, árusokkal. Amikor pár órával később újra arra keveredtünk, leesett az állunk. A téren az éttermek, bárok teraszait láttuk, abból lehettünk csak biztosak, hogy ugyanott vagyunk, hogy egy ember egy slaggal mosta a köveket, a vízsugár pedig salátaleveleket és egyéb, piacra utaló maradványokat terelgetett.


Volt piac, nincs piac

Sajnos az internettel továbbra is hadilábon állunk. Wifi nincs, addig meg nem készül el a beszámoló, képletöltés, méretezés, amíg kimegyünk enni. Ma sem lett kész a cikk, ráadásul ahol ettünk, nem volt wifi. Az albergue mellett van egy kocsma, oda mentünk be vacsora után és ott sikerült feltölteni a képeket és a beszámoló nagy részét. Az utolsó mondatok a mobilnetre maradtak.






Mobil szállás zarándokoknak

Leonnál véget ért a sík terep, holnaptól megint dombok jönnek. Nem tudjuk pontosan mire számítsunk, de szeretnénk eljutni a 96 kilométerre lévő Ponferrada-ig, amely egy medencében található, előtte át kell menni egy újabb 1200 méter magas dombon. Lehet drukkolni!


Mit rögzített a kamera?

Cimkék: leon parado sahagún