Beeveztünk Magyarországra

Beeveztünk Magyarországra

2014. június 19. 08:43 | írta: Bálint F Gyula | fotó: a szerző, Mihálydeák Antal

Tizenöt nap után most már magyar vizeken evez a Vitéz Kürtős Team.

A Bécs-Budapest közötti táv megtételére négy napot szántunk. Megfeledkeztünk azonban a délelőtti sajtónak 12.00 órára ígért befutóról, ami nagyjából hat órával rövidítette meg a rendelkezésünkre álló időt. Mivel a pozsonyi kemping jó messze van a Dunától és a kajak az autó tetején került oda, a le-és felpakolást megspórolandó az volt az ésszerű döntés, hogy az esti szálláshelynek kinézett neszmélyi kempingtől egy napi „járásra” szálljunk vízre. A bősi vízierőmű alatti rév melletti sziklákon egyensúlyoztunk le a kajakkal és innen indultunk háromnegyed tizenegy körül.


A bősi erőmű

Várakozásainkkal ellentétben az erőmű alatt nem gyorsult a Duna. Talán 1-2 km/h-val csordogálhat komótosan lefelé. Nem változott a sebesség akkor sem, amikor a Szigetközből megérkezett az eredeti Duna-ágban folyó víz, és akkor sem, amikor Gönyű előtt a Mosoni-Duna torkolatát elhagytuk. Ekkor már Magyarországon jártunk, illetve, ha egész pontos szeretnék lenni, ingáztunk Szlovákia és Magyarország között, hiszen amennyire a hajóforgalom engedte, igyekeztünk ideális íven haladni a kanyarokban, és kihasználni, ha valahol kicsivel jobban áramlik a víz.


Tizenöt napja vízen

A szabályozott meder nem sok látnivalót nyújt, így mindig örvendünk, amikor valamilyen műtárgy feltűnik. Annak már kevésbé örvendünk, hogy utána akár egy órán keresztül bámulhatjuk, mert az egyenesen haladó folyó miatt elég messziről megpillantjuk, így sok időbe telik, amíg eltűnik a hátunk mögött. Az első ilyen objektum a Vámosszabadi híd volt. Utána kicsit kanyargott a Duna, majd újabb felüdülés volt, amikor nem sokkal Komárom előtt a távolban feltűnt a Vértes.


A komáromi Monostori-erőd

A komáromi közúti hidat elhagyva mintha egy iparterületre tévedtünk volna. A Duna közepén uszályok sorakoztak kikötve, a jobb parton töltést emeltek, amihez egy ősöreg Tatra teherautóval hordták a köveket. A agg billencs alig bírt a rábízott súllyal, lényegében egy sebességgel haladt velünk. Valamivel alább egy uszályból emelték ki a kavicsot, dombot emelve a parton, megint lejjebb pedig egy MOL-logós átfejtőnél munkások lógtak a falon, és hegesztettek valamit.


Pihennek a bringásaink a hédervári kastély kertjében

Az idő jó volt, bár a nap néha eltűnt egy-egy nagyobb felhő mögött. Kitartóan haladtunk esti célunk felé, 50 – 20 – 50 – 20, most ez volt a ritmus. A neszmélyi kemping nem a főágon található, hanem egy öbölben. Valójában inkább úgy tűnik, mintha lett volna itt két sziget, amelyeket egy-egy kövezéssel összekötöttek. Az így kialakult öböl alsó részén van a kemping. A második kövezésen találtunk egy akkora részt, ahol óvatosan át tudtuk engedni az üres kajakot, így nem kellett visszaevezni mintegy két kilométert a torkolattól. A kempingnél látványosan alacsony a vízszint, kis iszapszigetek emelkednek ki a vízből, a parton sem fű, hanem iszap fogad. Van stég, hiszen kajak-kenubérlési lehetőséggel is várja a vendégeket a szálláshely, de az foglalt volt, így mi a motorcsónakok vízre eresztésére szolgáló beton lejtőt közelítettük meg óvatosan.


Németországból Magyarországra, ki kenuval, ki kajakkal

A parton érdeklődő tekintetek követték kikötésünket, és nagyon hamar kiderült, hogy tulajdonosaik azoknak a német zászlókkal felszerelt kenuknak a gazdái, amelyek a stégnél vannak kikötve. Az öt fős magyar-német társaság Passauból tart Dunaföldvárra, ahova hétfőn terveznek megérkezni. Teljes felszereléssel utaznak, napi 40-45 kilométeres tempóval. Beszélgettünk az út eddigi élményeiről, elmondták, hogy ők nem úszták meg szárazon, Melk után egy gyors hajó felborította az egyik kenut.




Critical Mass

A biciklis csapatnak ma kemény napja volt. Az ő távjukat vonattal lehetett volna emberibb keretek közé szorítani. Ez is volt a terv, azaz, hogy Komáromból a Szigetközben eljutnak Győrig, majd onnan vonattal Tatáig, ahonnan bebicikliznek a kempingig. Ezt végül csak Szidi és Emő tette meg, a többiek úgy döntöttek, hogy inkább tekernek. Ők majd' 150 kilométer megtétele után, majdnem sötétben érkeztek meg a kempingbe, ami elismerésre méltó teljesítmény.

Cimkék: bős bringa duna duna2860 erőmű kajak neszmély