A spanyolországi utunk előtt még terveztünk egy kétnapos Fertő-tó kerülő és egy három napos Balaton kerülő biciklitúrát. Mivel rajtunk kívülálló okok miatt szeptember 10. helyett augusztus 25-én kell indulnunk Pamplonába, összevontuk a két túrát, két nap alatt tekertük körbe a Balatont.
Augusztus elején Gáspár és én külön túráztunk. Ő maradt a kerékpárnál, Budapestről letekert a Velencei-tóhoz, én viszont a Radnai-havasokban kirándultam. A hónap második hétvégéje nekem meglehetősen fárasztóra sikerült, hiszen pénteken reggel még a máramarosi hegységben keltem, onnan indultam vissza Budapestre, Székelykeresztúr érintésével. Szombaton hajnalban érkeztem a fővárosba, épp csak kipakoltam, illetve összeraktam a biciklitúrához szükséges cuccokat és indultunk is Gáspárral Siófokra.
A Vitéz Kürtős részt vett az I. Siófoki Sajt, Bor és Jazz Fesztiválon, így kézenfekvő volt, hogy a balatoni város kikötője mellől vágunk neki a 200 km-es útnak. Akadt egy-két elintéznivaló a sütőházaknál, így dél elmúlt, mire a biciklikre pattantunk.
Két nap állt rendelkezésünkre, így nagyjából félúton kerestünk egy helyet, ahol alhatunk. Gáspár pár ismerőse éppen Badacsonyörsön nyaralt, így logikus volt, hogy mi is ott szálljunk meg. Mivel már későre járt, a rövidebb úton, kelet felé indultunk. Az idő nem volt épp kedvező, hűvös volt, fújt a szél és pár csepp esőt is elkaptunk Balatonvilágosnál. Aggódva figyeltük a túlpartot, ahogy jól láthatóan esett, de mire Balatonfüredre értünk, már napsütés fogadott és az út is mindenhol felszáradt. Ekkor már túl voltunk a félúton, úgy hogy megálltunk enni egy lángost és a forró tea is jól esett.
Már indulásnál mondtam Gáspárnak, hogy az első benzinkútnál álljunk meg, mert kell még némi levegő a kerekeimbe. Egy dologgal nem számoltam: kerékpárutak mellett nem nagyon épülnek benzinkutak. Szerencsére a nemzeti olajtársaság idén bringapontokat állított jó pár helyen a Balaton körül, mi a tihanyi Lepke soron találhatónál vettük igénybe a szolgálatukat. Értem ez alatt, hogy elkértem a kézi pumpát és felfújtam a kerekeket 4,5 atmoszférára.
Mivel nem szerettük volna, hogy ránk esteledjen, nem mentünk be a félszigetre, hanem tovább tekertünk Révfülöp felé. A balatoni kerékpárút hol valóban az, amit a neve sugall, hol a települések utcáin, járdáin vezet. Balatonrendesen torpantunk meg először, mivel a kerékpárút véget ért és a 71-es főúton kellett továbbmenni mintegy 500 métert. A vasútállomás után folytatódott a bicikliseknek épített út.
Hat óra után értünk Badacsonyörsre és elfoglaltuk a szállást. Gáspár a barátokkal elment a Csík zenekar koncertére a szigligeti várba. Én erre már nem voltam képes, 900 km vezetés, 93 km kerékpározás és 32 óra ébrenlét után eldőltem az ágyon, mint egy zsák.
Vasárnap reggel kilenc körül indultunk tovább Keszthely felé. Badacsonyban rövid időre megálltunk vizet és energiaszeleteket vásárolni, majd tekertünk tovább. Vonyarcvashegynél volt egy kis iránytévesztés. A Fürdő utcánál át kellett volna menni a vasúton, de ezt semmi nem jelzi, és az út, amin odáig jöttünk ment tovább. Nem sokkal balra fordult majd véget ért egy tóparti büfénél. Visszafordultunk, de már nem mentünk vissza az átkelőhöz, hanem átemeltük a bicikliket a síneken.
Az első pihenőt Keszthelyen tartottuk. A Zala Kemping és Üdülőfaluban ettünk egy-egy jégkrémet, ott, ahol pár hónapja a Dacia Klub Magyarország találkozóján jártam.
A kempingtől még nagyjából hét kilométert kellett mennünk és újra a Balaton déli partja mellé értünk. Itt megállás nélkül tekertünk Fonyódig, ahol a már megszokott sajtos-tejfölös lángos szünet következett. A strandbüféknél nagy volt a forgalom, de találtunk helyet és a lángos is sokkal finomabb volt, mint a füredi.
Habár abban megegyeztünk, hogy túra közben nem ebédelünk, csak a napi célban eszünk főételt, a Balaton túránk másnapján mégis eltértünk ettől. Ennek oka az, hogy Balatonszemesen található egy igen jó étterem, a Kistücsök, amit kár lett volna kihagyni, ha már ott vagyunk. Sajnos végül mégsem tudtunk ott enni, nem volt szabad hely, így a strand közelében, a Nessie-ben ebédeltünk. Bár tartottunk tőle, hogy az evés és hosszú pihenő után nehéz lesz újra elindul, ez szerencsére nem így volt, ehhez hozzásegíthetett az is, hogy Szemestől mindössze 26 kilométerre volt a cél.
Az utolsó, nem egészen másfél órás szakaszon haladtunk át a Balatoni kerékpárút legjobb minőségű szakaszán, amely Balatonföldváron vezet keresztül. A nem túl régi útszakaszt az utcától egy fasor választja el, együtt fut a gyalogos járdával, de attól jól láthatóan elválik mint színben, mint burkolatban. Innen gyakorlatilag már házak között haladtunk egészen a siófoki kikötőig. A cél közelsége annyira vonzott már, hogy a nap legjobb részidejét is az utolsó kilométeren hoztuk össze: 2 perc 23 másodperc.
Két nap alatt, de effektív nem egészen 14 órát a nyergekben töltve, kerültük meg a magyar tengert. Ez volt az utolsó nagyobb túra Spanyolország előtt. 25-én este indulunk, 27-én Barcelonában leszünk, hétfő délután vonatozunk át Pamplonába, ahonnan 28-án reggel vágunk neki a mintegy 650 km-es útnak.
Ahogyan Tunéziából is, Spanyolországból is napi, képes beszámolókkal jelentkezünk, így ezúttal is nyomon követhető lesz a Vitéz Kürtős Team útja a honlapunkon.
Cimkék: badacsonyörs balaton balatonföldvár bringa fonyód füred keszthely siófok vitéz kürtős
