A megadott időablakban beértünk a bázakerettyei célba, igaz Somogybabodról végig az autópályán mentünk és addig sem vittük túlzásba a nyompontok keresését.
Amikor tavaly Gáspár felvetette, hogy szívesen elmenne velem egy autós kalandtúrára, elkezdtem utánanézni a lehetőségeknek. A Budapest-Bamakó már az én fantáziámat is birizgálta egy ideje, de túl költségesnek és hosszúnak találtam. Egyszer összefutottam Liszi Lászlóval az Autósport Szövetség titkárságán és ő hívta fel a figyelmemet a Saharunra.
Mivel teljesen zöldfülűek vagyunk az off-road túrák tekintetében, a múlt hónapban úgy döntöttünk, hogy benevezünk a Hungarian Challenge első fordulójára, hogy ismerkedjünk a szervezőkkel, a lebonyolítási renddel. A Kaland kategóriát néztük ki magunknak, megfelelő autó és az imént említett off-road tapasztalat hiányában.
A rajtnál még szép tiszta volt az autó.
A Lurdy Ház parkolójából indultunk este nyolc órakor. A cél Bázakerettye, 12 órával később, másnap reggel 8-kor.
Az egyértelmű volt, hogy kímélni fogjuk az autót, igyekszünk a legkevesebbet off-roadozni. Ami persze egy alapvetően off-road túrán nem egyszerű. Ennek az lett az eredménye, hogy jóval nagyobb távolságot tettünk meg, mint azok, akik a kertek alatt haladtak.
Bolyongtunk tehát az éjszakában, cikk-cakk vonalban haladtunk Dél-Magyarország felé, ki-kihagyva a nehezebben megközelíthető ellenőrző pontokat.
A 27-es pontig mondhatni, jól mentek a dolgok. Egy töltésen haladtunk, majd balra tértünk egy szintén földútra, ami a 28-as ponthoz vezetett. Láttuk, hogy víz van az úton, de nem mértük fel rendesen a helyzetet, és belehajtottunk a tócsába. Ami nem látszott, hogy a víz alatt méretes nyomvályú volt, az autó pedig szépen felhasalt a köztük lévő részre.
Ködös hajnal, valahol Somogyban. Az autó már nem olyan tiszta.
Éjfél után 20 perccel feneklettünk meg, 50-kor szabadultunk szorult helyzetünkből. Közben pedig rájöttünk, hogy az automataváltós hobbiterepjáróval még olyan alapvető dolgot sem lehet megcsinálni, mint előre-hátra hintáztatni az autót.
Megérkeztünk Bázakerettyére. Az autónk nem is olyan sáros.
Egyre nagyobb volt a lemaradásunk, így egyre több ellenőrző pontot hagytunk ki. A magyar off-road fellegvára, a somogybabodi pálya volt az utolsó pont, ahova még bementünk reggel 7-kor. Ekkor még mindig 120 kilométerre voltunk Bázakerettyétől. Az M7-esen folytattuk utunkat és negyed kilenckor megérkeztünk a célt jelölő 115-ös nyomponthoz, a Ciklámen Étterem udvarára, ahol tejfölös lángos és tea várt.
Cimkék: bázakerettye hungarian challenge saharun
