A célegyenesbe érkezett a Vitéz Kürtős Team, a túra 39. napján az UNESCO Világörökség részeként nyilvántartott Duna Deltában eveztünk.
Tegnap este megérkeztek Gáspár szülei, akik meg szeretnék nézni, amint megérkezünk a tengerhez. Elhozták Anyukámat is Székelykeresztúrról, így ő sem marad le erről. Egyikük sem volt még Deltában, természetesen ez is elég erős motiváció volt. Megérkezett Tünde, Öcsimix és Anti, így az utolsó két napra újra van egy profi operatőr velünk.
Reggel Tulcea alól indultunk, a Sulina csatorna eleje előtt mintegy négy kilométerrel lévő táborhelyről, az új kísérőink tekintetei által követve.
A nagy hajókból itt sem volt hiány, az első még indulásunk előtt húzott el előttünk, kettő a meglehetősen keskeny Sulina csatornán. Annak ellenére, hogy a Duna felsőbb szakaszain okoztak kellemetlen pillanatokat a hátulról érkező nagyobb hajók hullámai, és erre számítottam itt is, ezek a lefelé haladó tengerjárók alig generáltak hullámokat. Tény, hogy nem is mentek gyorsan, valószínűleg sebességkorlátozás vonatkozik rájuk. A kis motorcsónakokra viszont nem vonatkozik ilyen, száguldoznak is rendesen, de kulturáltan, amint észrevesznek, lelassítanak, és csak azután gyorsítanak fel újra, ha túlhaladtunk rajtuk. Ez különösen a kis, keskeny csatornákon fontos, mert nem csak az elsődleges hullámok, hanem a közeli partról visszatérők is kavarják a vizet.
Az autók Gorgováig jöttek, mi is ott pihentünk meg, illetve intéztünk motorcsónakot, amely az utolsó két napon a kísérőnk és csomaghordozónk lesz. Sulináról jött a társaságért, de mi azt nem vártuk meg Gáspárral, Gorgovával szemben beeveztünk a Kossuth utcának nevezett csatornán keresztül a valódi Deltába.
A Sontea-csatornán haladtunk Mila 23-ig, itt értek utol a motorcsónakkal. A vezetővel konzultálva kiderült, hogy az általunk tervezett Mila 23 - Trei Iezere - Bogdaproaste - Régi Duna - Letea útvonalon nem lehet végigmenni, a tavaknál el van záródva. Azt javasolta, hogy menjünk észak felé, és a Matiţa és Merhei tavakon keresztül, északról érkezzünk meg Leteába.
A többiek egy darabig jöttek mellettünk, aztán elengedtük őket. Átnézve a térképet, felfedeztük, hogy a Matiţa előtti kanyargós csatornát kihagyhatjuk, ha keletre bemegyünk a Miazăzi-tóba, majd onnan északra a Matiţa-ba. Válaltuk a kockázatot, hogy esetleg növények benőtték. Voltak növények, de a nekünk szükséges útvonalon járnak helyiek, kialakult köztük járható csatorna.
A Merheiben elkapott egy zápor, ami nagyon látványos ezeken a nagy tavakon. Hasonlót már átéltünk a Dunán, Donka Attilával. Mivel egy felhő nem volt felettünk, először nem értettük, hogy mitől zubog a víz a távolban, balra, de ahogy az esőfront közeledett, láttuk, hogy hamarosan ázni fogunk. Aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan átvonult felettünk az eső, pár percig még egy szivárvány tanúskodott róla, aztán az is eltűnt.
Már közel jártunk Leteához a nemrég megtisztított csatornában, amikor egy sereg fekete seregélyre figyeltünk fel, amint ellepték a partot, és a csatorna felett repkedtek. Ahogy közeledtünk, tovább mentek, akkor láttuk a csődület okát. Kérészek rajzottak, tehát nem elég, hogy alig élnek pár napot, még a seregélyek is vadásznak rájuk. Most pár száz példány kapott miattunk pár perc haladékot a seregélyektől.
Antal videokamerája már a naplementét vette timelapse módban, amikor megérkeztünk Letea alsó végébe.
A többiek már elhelyezkedtek a szálláson, ami, mint tavaly januárban, amikor Antallal jártunk itt, most is a község polgármesterének vendégszobáiban volt.
Útvonal adatok az Endomondon:
39. nap: http://app.endomondo.com/workouts/535269791/188839
Cimkék: duna delta hattyú letea
